Bővebben a talajfajtákról




Talaj fajtái

Bármilyen kerti munka előtt állunk, először is tervezgetés előtt, vegyük figyelembe a kertünk, előkertünk, teraszunk, veteményesünk és leendő ágyásaink talajának típusait, és a talaj összetételét. Fontos lépés ez, hiszen az adott talaj lesz a növényeink ültető közege, és annak növekedése során alapot képez. Különböző növények, különböző talajt igényelnek.

A kerti növények többsége gyakorlatilag bármilyen talajon megél, de csak a típusának megfelelő környezetben fejlődik igazán, ettől eltérőbben csak vegetál azaz „túlél”, így elmarad a növekedése és a virágzása.

A talaj a földkéreg legfelső mállási rétege, kémiai szempontból keverék, mert apró szemcsékből áll, melynek alkotó részei között szilárd, folyadék- és gázfázisú anyagok találhatóak. Tévhit az, hogy a talajban lévő rovarok, baktériumok egyértelműen kártevőként vannak jelen, mert jelenlétüknek köszönhető a talaj laza, termékeny és egészséges állapota.

Beszéljünk…

…az agyagos talajról:

Agyagos talajról akkor beszélünk, ha az agyag aránya a talajban meghaladja a 40%-ot. Az agyagos vagy agyagosabb talaj tulajdonsága, az agyagtartalom százalékos növekedésével változik. Az alacsonyabb (kb. 30-35%) agyagtartalom esetén, a talajba kerülő víz és a vízben oldott tápanyagok, sokkal jobban kötődnek a talajrészecskékhez, így a talaj tápanyagellátó képessége valamint a vízháztartása a növények számára ideálisabb.

Ahogy nő az agyagtartalom, (40% felett) ezek az optimális tulajdonságok egyre inkább visszaszorulnak. Tehát a talaj szerkezete, szinte élhetetlenné válik, és a morzsás porózus szerkezet, öntözés vagy eső esetén összeáll egy nedves masszává, majd kiszáradva „kicserepesedik”, összezsugorodik. A talaj összezár, elzárva a növény számára nagyon fontos oxigént. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magas agyagtartalmú földön javítani szükséges.

Mivel az agyag szemcseszerkezete nagyon apró, így javítani nagyobb szemcseméretű lazító anyagok bekeverésével lehetséges. A talajba keverhetünk érett istállótrágyát, vagy komposztot, vagy végső esetben homokot.

… homokos talajról:

Homokos talajról akkor beszélünk, ha a finom és durva homok tartalom meghaladja a 40%-ot. A homok víztartó képessége nagyon alacsony, a szemcsék mérete 0,02-2mm között alakulnak, amelyek között ásványi kő csillámok sokszor előfordulnak: kálium, bór, vas és cink formájában. A gyökerek megfelelő oxigénhez jutnak, de a víz felszívódásával a tápanyag is eltávozik, ezért fontos a szerves tápanyag utánpótlás gyakorisága. Szokás megkötni ezt a fajta talajtípust homokos talajt kedvelő növényekkel pl.: néhány típusú díszfű, illetve évelő növények.

…tőzeges talajról:

A tőzeg víz alatt, mocsaras lápos területen, oxigén csaknem teljes kizárása mellett végbemenő fizikai és biokémiai folyamatok eredménye. Ilyen esetben a növények víz alá kerülnek és a talaj teljesen vagy részben elbomlott szerves növénymaradványokból áll. Ritkán előforduló talajforma, de laza szerkezetének, jó vízháztartásának és szerves anyagban gazdag tartalmának köszönhetően, nagyon jól alkalmazható talajjavításra, ültető közegek talajaként.

… a lösz talajról:

A lösz, meszes, rétegtelen üledékes kőzet, fakó sárga színe miatt szokás „sárga földnek is hívni”. Laza szerkezetét a 0,02 -0,002mm közötti, apró szemcsés porszemek, vagy kőlisztek adják. Előfordulnak benne az az ún. lösz-csigák, valamint a legutóbbi jégkorszak nyomai.

… a talaj kémhatásáról:

Kertünk földjének felhasználhatóságát meghatározza a talaj kémhatása (pH-értéke) is…

A tiszta semleges talaj pH-értéke 7, noha ilyen talaj gyakorlatilag nem létezik, hiszen víz esetében is laboratóriumi körülmények között hozzák létre. A 7-nél kisebb (savas) pH-értékű talajt savanyú földnek, a 7-nél nagyobb (lúgos) pH-értékű talajt pedig meszes földnek hívjuk. A legtöbb növény leginkább semleges vagy enyhén savas talajban érzi jól magát, melynek pH értéke 5,9-6,4 között van.

Meg kell említenünk, hogy a talaj túlzott elsavanyítása, tápanyaghiányos, meddő talajhoz vezethet, csakúgy, ahogyan a túlzott lúgosítás is, nem mellesleg 8,3 pH felett már nem meszességet, hanem szikességet okoz. A hazai talajok nagy része, az üledékes alapkőzet miatt inkább lúgosak.

Tehát, ezek tudatában megállapítható, hogy hazánkban sok esetben előfordul, hogy a megálmodott kert kivitelezésekor, talajcserét kell alkalmaznunk.

A NEBIH weboldalán megtekinthetjük Magyarország talajtípus szerinti térképes formáját is:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/410834/talajtipusok.jpg/290e7eb3-e304-4efb-aad0-a360b5db8b97?t=1446639900620


Szakértelem, elhivatottság, garancia.

Hívjon minket bizalommal vagy kérjen tőlünk árajánlatot online és mi felkeressük Önt!

Referencia munkáink  
TOP

 Kérje ingyenes árajánlatunkat!